Lássuk mi is történt az elmúlt pár napban...a legkellemesebb meglepi talán az a magyar-találkozó volt amin szombaton vettem részt. Jutkával, a szociológia szakos magyar lánnyal látogattunk el akivel pár hete ismerkedtem meg. Ő szólt hogy az iwiwen meghirdettek egy kis összejövetelt az itteni magyarok, nézzük meg elmegy-e egyáltalán valaki rajtunk kívül. Nahát kérem, több mint harmincan voltunk. Gyakorlatilag átvettük a hatalmat az apró pizzéria felett ahova beültünk. :) A fiatal hölgy aki szervezte az egészet kissé kétségbeesetten hápogott hogy ő legjobb esetben is csak max. húsz emberre számított, nem is fértünk el a legfoglalt asztalnál. Viszonylag kevés huszonéves jelent meg, a legtöbben harmincöt feletti, családos emberkék voltak...ja, és a zömük nő volt aki ide házasodott. Néhányan elhozták a német férjüket is. A szerencsétlenek természetesen egy büdös szót sem értettek a mi karattyolásunkból, úgyhogy vicces volt ahogyan egy sarokban egymás mellé beültek mint a verebek. :) Egyébként itt vált világossá hogy milyen szerencsés vagyok hogy a környezetemben vannak honfitársak és szinte minden nap beszélhetek magyarul. Páran ugyanis egész átszellemülten mondták hogy hónapok óta most beszélnek először az anyanyelvükön. Szóval jól éreztem magam, csupa jókedvű, kedves emberrel találkoztam és talán még hasznomra is lehetnek az új ismeretségek. Azt ugyanis még nem meséltem hogy nekem a szerződésem kilenc hónapra szól. A jelenlegi pozícióm ezután szünetelni fog egy rövid ideig. Viszont ahhoz hogy megkapjam a korlátlan munkavállalási engedélyt és a német munkaerőpiac teljesjogú tagja lehessek, ahhoz 12 hónapig megszakítás nélkül kell legálisan itt melóznom. Kvázi, nekem pár hónap múlva jó esetben a munkahelyemen belül, rosszabb esetben másik munkahelyen egy új pozíciót kell találnom. Sosem lehet tudni, talán pont közülük tud majd segíteni valaki. Ha másban nem, legalább a bürokratikus dolgok elintézésében...elvégre a legtöbbjük már végigcsinálta ugyanezt.
Ezen kívül még annyi van, hogy az eddigi péntek esti kis találkozóink időpontja több lánynak sem megfelelő, úgyhogy Maureennal kitaláltuk hogy ugyanilyen összejöveteleket mi is szervezhetünk saját szakállunkra emberibb időpontban...mondjuk hétvégén. Ugyanis mióta tök messze kapott munkát azóta gyakorlatilag oda sem érne pénteken...nah, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Mivel már rég tettem, beszámolok kicsit arról, mit nézek az utóbbi időben:
A nagy kedvenc most egy Showtime gyártmány-merthogy az L Word-ön kívül van nekik más is- mégpedig a
Weeds. Egy fiatalon és tragikus hirtelenséggel megözvegyült családanyuci akinek el kell tartania két fiát úgy dönt hogy elkezd marihuánát árulni...mert ugye ez a legkézenfekvőbb kereseti forrás egy egyedülálló szülőnek a kertvárosban. :) Szóval szerintem vicces kis sorozat. Az egyik legpoénosabb jelenet mikor a meleg dealer srác magyarázza a keményvonalas feka bűnözőnek, hogy ő homoszexuális. A pasi ahelyett hogy agyonverné próbálja meggyőzni hogy az nem lehet, biztos csak eddig nem nem találta meg a megfelelő p**cit. A srác erre azt feleli: Maybe, I didn't find the right dick. Mire a bűnöző azt üvölt: " Ain't no right dick !!! :D
Mai nap életveszélye: Van a közelben egy kis erdő, ott szoktam hétvégenként futni. A múltheti vihar kicsit jobban megtépázta mint ahogy arra számítottam. Épp mp3-mal a fülemben kocogok amikor hallom a zenén keresztül hogy valami furán recseg. Felnézek és akkor veszem észre hogy a mellettem álló 12-15 méteres fa gyakorlatilag nem érintkezik a talajjal, csak a mellette lévő fa tartja meg. Kb. másfél másodpercig elcsodálkoztam magamben hogy jééé. milyen érdekes, annak a fenyőnek a talpa nincs a földben, aztán rájöttem hogy tulajdonképpen mit is kéne csinálni és eliszkoltam onnan mint a nyúl. Viszont úgy megijedtem hogy nem tudom mennyire lesz kedvem visszamenni legközelebb arrafelé ...
Így szoktam kinézni ha rossz napom van :))
