Már hónapokkal ezelőtt említette néhány meleg hölgy majd tavasszal szerveznek ilyet. Bár én alapból a pörgősebb sportokat kedvelem, gondoltam egy próbát megér.
Mondjuk az egész nem indult túl bíztatóan, pont aznap hirtelen baromira lehűlt a levegő, de azért a keménymag ott volt. A szabályokról dióhéjban annyit hogy két csapat játszik egymás ellen. Minden csapattagnak van két nagy fémgolyója és a cél az hogy ezekkel minél közelebb kerüljön a játék elején a pályára gurított apró golyóhoz. Addig játszák míg az egyik csapat el nem éri a 13 pontot. (Bocsi, ennél érthetőbben per pillanat nem megy, most szlopáltam be egy nagy pohár minőségi macedón vörösbort :) )
A játék számomra azért volt hasznos mert mindig is voltak problémáim a finom, precíz mozgásokkal illetve saját erőm megsaccolásával és ezt most tudtam gyakorolni. Állítólag egész jó voltam!!! Utána beültünk egy kis vendéglőbe meginni valamit. Csendben beszélgetünk mikor a helyiség hátsó részéből az egyik vendég egyszer csak kicsörtetett egy lángoló étlappal. És ezt szó szerint értem! Nem tudom hogyan gyújtotta meg, de egy hangos szó nélkül, fegyelmezetten szaladt az ajtón kívülre, miközben kezében vidáman égett a papír. Mondtam is a lányoknak hogy egy ilyen vészhelyzetben én pont ugyanezt tettem volna, csak sikítva. :D
Szombaton voltam a betervezett grillsütésen a magyarokkal. Mivel a szabadban készült ételnek különlegesebb az íze mint a gázon elkészítettnek, nekem pedig olyan ritkán van lehetőségem grillezni, vittem egy csomó pulykasteaket kisütni. A nagyrészét hazahoztam, lefagyasztottam és most élvezem a nyílt tűzön sült husit. A kiruccanás igazi haszna azonban az volt hogy most azzal a kolléganőmmel akivel eddig kevesebbet kommunikáltam, végre egész jól kibeszélgettük magunkat.
Viszont ebben a parkban valami olyat láttam amit még soha. Azt eddig is tudtam hogy itt ahogy bejön a jóidő egyfolytában piknikezni szoktak, de most a tüzijáték miatt többszázezren!!! gyűltek össze, akiknek a nagyrésze hozott magával grillt. Addig nem volt baj amíg mindenki sütögetett, de amikor a sötétedés beálltával eloltották azt a hihetetlen mennyiségű tüzet, hirtelen olyan sűrű füst kezdett el gomolyogni hogy gyakorlatilag alig lehetett látni vagy levegőt venni. Ilyet még életemben nem láttam, kicsit meg is ilyedtem, de hamar eljöttünk onnan úgyhogy egy kis fejfájástól eltekintve nem lett semmi bajunk.
Vasárnap elugrottam Düsseldorf-ba, innen egy bő óra. Maga a kirándulás nagyon kellemes volt, de azért valaminek, illetve valakinek sikerült elrontania az egész napom hangulatát ... úgy volt hogy találkozom ott egy lánnyal akivel a neten chateltem egy ideig. Tulajdonképpen ő volt aki lelkesen elhívott, aztán gyönyörűen átvágott a palánkon azzal hogy végülis nem jött el. Amikor utána kissé feszülten rákérdeztem hogy ezt miért tette, egyszerűen közölte hogy nem volt kedve...na mindegy, megfogadtam hogy igyekszem elkerülni hogy frusztráló dolgokat írjak ide, úgyhogy az egészről csak annyit hogy ez az egyetlen dolog amit utálok abban ha új emberekkel ismerkedem meg. A rengeteg pozitívum után összefut az ember egy ilyennel, ami kb. olyan mint amikor egy hatalmas, gusztusosan megterített asztal közepére letesznek egy kis darab sz...rt. Hiába van ott a sok finomság, valahogy mégis elmegy az étvágyad...Úgyhogy jelenleg a weboldal moderátorával igyekszem lebeszélni hogy próbáljanak csinálni valamit az ilyen alakok ellen...de visszatérve Düsseldorf-ra; aznap épp maratoni futóversenyt tartottak, úgyhogy itt is majdnem olyan hatalmas volt a tömeg mint előző nap a tüzijátékon, azzal a különbséggel hogy ez tetszett mert arra a sok sportversenyre emlékeztetett amire tájfutó jóanyám hordott gyerekkoromban, egész onnantól kezdve hogy megtanultam járni. :)
Mai nap sorozata: szinte egyhúzásra megnéztem a Dead Like Me második évadát. Először is hálás köszönet annak aki informált még mikor Magyarországon voltam hogy már letölthető a cucc, nekem nagyon bejött! A főszereplő hölgyikéért azóta odavagyok mióta a Truth about Jane c. meleg propaganda filmben játszott.
Bár igazándiból semmi újat nem mond (az élet rövid ezért élvezd ki!; stb.) nekem tetszett az a bájosan fekete humor amit a sorozat képvisel. Semmit olyat nem találtam benne ami túl abszurd lett volna, viszont mindig is értékeltem az olyan filmeket/sorozatokat amelyeken az egyik pillanatban hangosan nevetsz, a másikban pedig könnyezel. Rendkívül egyszerű, ámde annál hatásosabb technika... :)
Mára ennyi volt, most azt hiszem kimegyek a konyhába és ismét meglátogatom vérvörös macedón barátomat. :D Mondjátok, létezik hogy egy bor amit nem dugóval hanem nem csavaros kupakkal láttak el minőségi, vagy engem átb..sztak? :)
Úgy döntöttem hogy
