Jelentem, majd' 3 hét után ismét a saját! gépemnél ülök. It's so good to be home! :) És tényleg jó újra itt lenni. Tegnapelőtt kb. dél körül érkeztem a meg a lakásba... hullafáradtan, mivel hajnali ötkor kellett kelnem hogy elérjem a gépet. Kelenföldről, szálláshelyemről szó szerint átráncigáltam a két nagy utazótáskám és két hátizsákom Ferihegy egyes terminálig...úgy értem tömegközlekedéssel, Fatika tudnillik elvből nem hív taxit, ha belerokkan akkor sem. Egyébként tényleg nem álltam messze a dologtól, ugyanis ahogy a reptéren kiderült, megdöntöttem minden eddigi súlyrekordomat. A két nagytáska amit feladtam a csomagtérbe, együtt 26.1 kg-ot nyomott, pedig a legnehezebb fajsúlyú cuccok a hátizsákokban voltak amiket felvittem az utastérbe...tudtátok hogy az emberke mellett a check-in desknél van egy digimérleg, ami leméri a poggyászt?! Hát én most megtudtam és jó alaposan ki is vert a víz, mert max. 20 kilót szabad feladni csomagként. A bácsi mindenesetre jófej volt, legyintett hogy rendben van, csak húzzam már a csíkot hogy haladjon a sor. :)
Dióhéjban összefoglalva remekül sikerült a vakációm! Annak ellenére hogy nemigen emlékszem mikor aludtam ki magam utoljára, mindenki azon sápítozott tegnap a melóban hogy milyen kipihentnek nézek ki és mennyire jót tett nekem a szabi. :) A kimerültséget valószínüleg az is okozza hogy az elmúlt 10 napban gyakorlatilag nem ettem meleg ételt, úgyhogy most folyamatosan éhesnek érzem magam és hatalmas tányér tepsis krumplikat tűntetek el együltő helyemben hogy bepótoljam az elbliccelt tápanyagokat. Gyümit és zöldséget ettem rendesen míg utazgattam, viszont a tej valahogy kimaradt, abból is megittam egyhúzásra majdnem egy egész litert. Ja, és a legdurvább! Mivel mások előtt kultúráltan akartam viselkedni, 3 teljes hétig nem ettem hagymát! Miután visszaérkeztem, rendeztem az említett növény főszereplésével egy ízes-szagos orgiát, és meg vagyok róla győződve hogy kevés olyan élmény van a világon ami űbereli a jó alapos hagymázás orgazmisztikus érzését. :))
Hogy picit részletesebben kifejtsem; a vakáció első hetét családomnál töltöttem, pihentem és élveztem macskáim társaságát. :) Édesanyám végtelenül kellemes meglepetést nyújtott számomra. Az utóbbi időben sajnos úgy alakultak a dolgok hogy túl sok feladat és felelősség hárult rá mind otthon, mind a munkahelyén, aminek az lett a következménye hogy mindig fáradt,fásult volt és eléggé megromlott köztünk a kommunikáció. Aztán egy ideje mintha ráébredt volna erre, írta meg mondta is telefonon hogy elege van az egész szituációból ami körülveszi, változtatni akar az életén. Kíváncsian vártam hát a hazaérkezést és nagy örömmel konstatáltam hogy tényleg rengeteg mindent megváltoztatott maga körül, kivett egész hétre szabit míg ott voltam, jó sokat beszélgettünk, én pedig megragadtam az alkalmat hogy egy csomó mindent elmondjak neki amit eddig nem tettem.
A csajtábor...hát igen, erről kicsit kényes dolog írni, nem akarom hogy bárki megharagudjon. Egyértelműen jól éreztem magam annak ellenére hogy nem teljesen az fogadott amit vártam. A társaság egy kicsit túl vegyes volt a számomra. Simán lehet hogy én vagyok túl savanyú meg karótnyelt, de volt néhány lány aki nekem túl hangos és neveletlen volt. Arra mikor a közös foglalkozásokon nem haladtunk tőlük, mert beüvöltöztek és a többieket ignorálva olyan szinten röhögcséltek hogy nem lehetett tőlük a szervezők hangját hallani, igazán nem tudok mást mondani. Még szerencse hogy én négy ismerős kolleginával együtt mentem, akikkel kellemesen el tudtuk tölteni az időt. :) Egyébként VIP-ként kezelték kis csapatunkat. Öten kaptunk egy külön kis 'lakosztályt' az emeleten, ami jóval nyugisabb volt a többi szobánál és míg a többiek egy hatalmas, közös zuhanyzót használtak-aminek a látványától kicsit bepánikoltunk- mi be tudtunk járni egy külön fürdőszobába. :)
Kunfehértó egyébként gyönyörű és olcsó!, mindenkinek tudom ajánlani, mert balatoni környezetben pihenhetsz egy átlagos, vidéki kis falu árfekvésében. Én könnyen lehet hogy valamikor még privátban elmegyek oda nyaralni. Jövőre valszeg nem itt lesz a csajtábor, elkaptam a rendezők egy beszélgetését arról, hogy 2009-ben egy Balaton körüli kerékpártúrát terveznek...majd meglássuk! Amúgy sokat fociztam, pingpongoztam. Sajna egyik sem a profilom, ha futni vagy úszni kellett volna, tuti jobban szerepelek. A focinál ráadásul még a sérüléstől is erőteljesen féltem, ugyanis nem volt teljesen rendezve az egészségbiztosításom. A német tébékártyám elvileg egész Európában érvényes, de azzal ijesztgettek, hogy vannak dokik akik ennek ellenére nem fogadják el Mo.-on. Nem akartam kockáztatni...
Ezenkívül csak kimentem a tópartra és lefeküdtem barnulni a lányok mellé. Napersze semmiképp sem olyan hátsószándékkal mint ez a fiatalember...mert én nem vagyok olyan! :))