A legaktuálisabb közlendőm, hogy torokgyulladásom van. :( Azt hiszem, nagy általánosságban erős az immunrendszerem, gyerekkorom óta nem nyomtam az ágyat, de évente egyszer menetrendszerűen elkezdek köhögni, és mivel ilyen hülyeségekre mint a megfázás elvből nem veszek gyógyszert, a köhögés pár nap alatt gyakorlatilag ugatássá fajul....aztán egyszer csak elmúlik. Kicsit groteszk hogy ettől eltekintve tele vagyok energiával és az égvilágon semmi bajom nincs (nix láz vagy ilyesmi). Már majdnem túl vagyok az egészen, de legközelebb asszem veszek valami köptetőt, mert két hét szamárköhögés eléggé megterheli a hangszálakat, a hangom pedig így is épp eléggé mély.
Rájöttem a blogom egy újabb funkciójára. A nagy eseményekre úgyis emlékszem, még évek távlatából is. Viszont az apróbb dolgok, az elhanyagolható ámde aranyos butaságok azok, amik most még élénken élnek bennem, később viszont elfelejtem őket, úgyhogy meg kell örökíteni! Per pillanat két ilyen van. Tegnapelőtt ülök a buszon és békésen köhögök magam elé, mikor a másik oldalon ülő hatvaniksz éves néni megérdeklődi hogy mióta vagyok megfázva. Mondom pár napja, és épp elnézést akartam kérni hogy így a közelébe ültem a bacijaimmal, mikor átnyúl, megragadja a kezem, behunyt szemmel tartja pár másodpercig, majd közli hogy holnapra elmúlik, meggyógyított. :) Mondta hogy ne nevessek-mert én azt tettem-, meg kérdezte hogy hiszek-e. Mondtam neki, attól függ miben. :) Másnapra mondjuk tényleg sokkal jobb lett az állapotom, de ez azt hiszem inkább ellenállóképességemnek köszönhető amely már napok óta ezerrel dolgozott, semmint a néninek. De azért gondoljatok bele, milyen jó lenne ha valaki csak ránktenné a kezét és attól rögtön elmúlna minden testi problémánk...nem?!
A másik szösszenet a postán történt. Türelmesen várok, a mellettem lévő sorban egy idősődő, csúnya indiai pasi áll két gyönyörű pici gyerekkel. Öt év körüli fiú, két év körüli kislány és olyanok mint amilyeneket a prospektusokban látsz. Hatalmas szemek és olyan szempillák amikkel fel tudnád seperni a padlót. Én nézem a gyerekeket, apuci meg engem bámul, majd halálkomoly fejjel odaszól hogy 'el lehet őket vinni nyugodtan'. Mondom vigyorogva hogy most egyszerre csak egy kellene, mondjuk viszem a kislányt. Beszállt az egyik postásnő is és odaszólt hogy a lánykát ő is elvinné, mire én mondtam hogy én 'azt' már lestoppoltam, különben is, neki már tuti van gyerek, nekem még be kell szerválnom valahonnan. :D Mindenesetre a dolog elég abszurdan végződött, mert az öregfiú odaszólt valamit indiaiul a picinek, mire annak még nagyobbra nyíltak a szemei, majd szó nélkül odaállt mellém. Na ez volt az a pont amikor a postáshölggyel együtt rászóltunk a csávóra hogy ezt talán nem kéne, mert ha ilyesmit játszik a gyerekeivel, annak előbb-utóbb rossz vége lesz...és akkor itt jön megint a költői sóhaj. Hát nem lenne szép az élet, hogyha pár év múlva, mikor elérkezettnek látom az időt, valaki odasétálna hozzám egy ilyen szépszemű hajasbabával és közölné, hogy: 'el lehet vinni nyugodtan'... :)
De most jöjjön végre valami érdemi történés. Van itt a környéken egy szélsőjobb csoport, a neve 'Pro Köln'. Patriótizmus ürügyén megpróbálják kirakni Kölnből a külföldieket, főleg az iszlám kisebbséget. Most is próbálják meghiúsítani hogy a régióban további mecsetek épüljenek az itt élő muszlimoknak és múlt szombatra bejelentettek egy demonstrációt. Természetesen azonnal nagyszabású ellendemót szerveztek a baloldaliak, a különböző iszlám szervezetek meg úgy általában minden épeszű itt lakó. Mert ugye kezdik a muszlimokkal, aztán ha hagyja az ember, jön sorban a többi kisebbség. Kicsit tartottam az egésztől, mert ilyesmi még nem volt errefelé, de aztán hagytam magam rábeszélni és elmentünk a melegek képviseletében. Vicces, de az egész tulajdonképpen kissé unalmas volt. Lehet hogy bennünket tudatosan úgy irányítottak, de amerre vonultunk nem volt semmilyen rendzavarás, összecsapás vagy ilyesmi. (Nem mintha hiányzott volna!) Sétálgattunk, beszélgettünk, meghallgattuk a beszédeket és néztük a színes tömeget. A legjobban az a feka pali tetszett, aki egy 'Don't panic, I'm islamic!' pólóban nyomult. :) Hazafelé tartva azért láttunk egy kis actiont. Az egyik sarokban, közvetlen ott ahol a demó és az ellendemó összetalálkozott, egy csapat hangosan de kultúráltan elkülde a jobbosokat az anyukájukba. A rendőrök odarohantak ezerrel, nehogy egymásnak essenek, de az ilyesztő hangzavaron kívül nem volt semmi gáz. Egyébként a 'Pro Köln' csapat nevetségesen kicsi volt, ugyanis a villamosvezetők megtagadták hogy szállítsák őket, a szállodák pedig nem voltak hajlandóak elszállásolni a más városból érkező szimpatizánsokat. Tök poén! :)
'Köln színes marad!' áll az egyik ifjú ellendemonstráló tábláján. :)
'Null Toleranz für null Toleranz' volt az idei melegfesztivál mottója, ami durván annyit tesz: 'Nulla tolerancia a nulla toleranciával szemben'. Ennek perzsa fordítását tartja Iman a kezében. Merthogy ezalkalommal is aktuális volt!
Ja, és így néz ki a hivatalos logo.
Nagycsomó rendőrbácsi vigyázott a rendre!
