Jelentem, abszolút utazás előtti lázban égek. Kevesebb, mint két hét múlva végre újra nyaralok otthon leszek! Hurrá, már annyira várom!!! Először is, mert idő híján nekem most tényleg ez a nyaralás, másrészt pedig az a helyzet, hogy jelenleg olyan szinten honvágyam van, hogy az néha már fizikailag fáj... ami sztem teljesen természetes, elvégre fél éve nem láttam a családomat, és ugyanennyi ideje nem szívtam azt a jó kis pesti szmogot, amiért annyira odavagyok. :) Remélem, a melegfesztivállal kapcsolatban is összejön minden úgy, ahogy terveztem, és minél több programon részt tudok venni. Már feladatot is kaptam az útra. Jövőre Kölnben rendezik meg a Gay Games nevű sportrendezvényt, nekem pedig a bőröndömbe kezembe nyomtak egy stóc flyert, hogy otthon majd osztogassam az ungarische homóknak. :)
Tényleg, a megnyitón nem leszek ott; tudja valaki esetleg, hogy ki nyitja meg a hacacárét?
A kánikulán kívül nincs mostanában errefelé semmi extra. Bizony, ma délben pl. a hőmérő higanyszála itt is közelebb volt a 40-es, mint a 30-as mutatóhoz, ami még nekem is durva, a németek meg úgy hörögnek, mintha forró levegőt fújnának a tüdejükbe. :D Igyekszem vízközelben tartózkodni. Két hete strandon voltam, múlt vasárnap pedig a Rajnaparton grilleztem egyet a szokásos bandával; mindkettő nagyon jól esett. A strand azért, mert már nem is emlékszem, mikor tempóztam utoljára egy adagot. Rájöttem, hogy nem fordulok kellő tisztelettel efelé a sportág felé. Az én családomban mindenki fut, én is úgy nőttem fel, hogy azt tanították, semmi nincs, ami annyira égetné a kalóriát és erősítené a tüdőt, szívet, egész szervezetet, mint a futás. Háth, miután kijöttem a medencéből, ugyanolyan könnyűnek és felfrissültnek éreztem magam, mint egy kiadós jogging után. És a legnagyobb pluszpont, hogy nem terheli meg annyira a csontrendszert, mint a futás!
A grillezés azért volt klassz, mert megtudtam, hogy az alapból kavicsos és meredek Rajna partjának vannak errefelé olyan részei, mint egy beach, tisztára, mint otthon Poroszlón, vagy a Tisza valamelyik másik holtágánál. Nagyon megdöbbentem, mikor odaértem, és homokos partot találtam, meg vízben lubickoló kiskölyköket! Én is levettem a cipőmet és rohangáltam benne kicsit, hogy lehüljek.
Soha nem gondoltam volna, hogy ez valaha megtörténhet, de kezdenek ilyesztő tünetei lenni annak, hogy már több, mint húsz hónapja a németet használom első nyelvként. Pl. Mikor magyarul írok, a Ffőnevek, és főleg a Hhónapok nevét állandóan Nnagybetűvel akarom írni. Aztán, mikor legutóbb Mo.-on voltam, alá kellett írnom néhány dolgot, és következetesen mindig a keresztnevemmel kezdtem. :) Viszont cserébe fejlődök germánból! Legalábbis úgy veszem észre... a beszéd folyamatossága megvolt akkor is, mikor kiköltöztem, viszont sokkal kevesebb erőfeszítés szükségeltetik hozzá. És aminek a legjobban örülök, hogy lassan-lassan kezd az akcentus is kicsit kopni… ez ám a legnehezebb… Egy dolgot viszont sajnálok. Mindig igyekeztem az angolom és a németem ugyanazon a szinten tartani, amely helyzet mostanában enyhén szólva nem áll fenn. Szeretek pl. Robbal, a brit sráccal, vagy Avival, az indiai ismerősömmel angolul beszélni, de az utóbbi időben önkéntelenül is átváltok németre… not good!!!
Ezen kívül még az van, hogy túl sokat dolgozom. Mégis mi a bánatról írjak, hogyha több, mint napi 10 órát a melóban rohadok?!... Na jó, azért néha történnek szórakoztató dolgok itt is. Pl. mikor épp egy idős német hölggyel foglalkoztam, megjelent két külföldi férfi, és ahogy az lenni szokott, azonnal nekiálltak türelmetlenkedni, mivel a néni lassú volt. Ezt nem jelezték tettel, csak halkan megdiskurálták arabul. Mire az öreg hölgy hátrafordult, és németül közölte velük, hogy 'Jól van már, azért nem kéne ilyen hangnemben beszélni velem!' :D Nem tudom, hogy blöffölt-e, vagy véletlenül tényleg értette, amit mondtak, de a két pasi rögtön csöndben maradt. :)
A mai nap felhívása: érdeklődnék, hogy mélyen tisztelt olvasóim közül van-e valaki, aki szept. 5-én fel fog vonulni! Aktivista hangulatomabn vagyok, úgyhogy komolyan gondolkodom azon, hogy el kéne mennem, de van egy dolog, ami picit visszatart. Tudom, hogy abszolút idiótán hangzik, de az a helyzet, hogy nekem most nincs magyar TB-m, és ha mondjuk fejbedobnak egy utcakővel, és muszály dokihoz mennem, akkor az drága muri lesz Fatikának! Igen, van EU egészségügyi kártyám, amivel elvileg kötelességük lenne bérmentve ellátni, de itt azzal ijesztgettek, hogy sok helyen szőröznek és nem fogadják el... nincs kedvem kipróbálni.
Pussz!!!
p.s. Ma reggel Magyarországra kellett telefonálnom egy hivatalba, és egy annnyira egyértelműen meleg srác vette fel a kagylót, hogy egy pillanatra bele sem tudtam szólni! :D Majdnem megkérdeztem tőle, hogy jön-e a fesztiválra. :))
