Először is szeretnék elnézést kérni hogyha akadozó lenne a stílusom vagy ilyesmi, de mostanában állati kevés időm van nyugodtan leülni a gép elé és írni. Ennek ellenére igyekszem értelmes és összefüggő mondatokat írni, már amennyire tőlem telik. :)
Vasárnap megejtettem az első mozizást mióta itt vagyok. Eliza ajánlott egy német vígjátékot , a címe Keinohrhase, ami durva fordításban kb. annyit tesz hogy Fülenincsnyúl. :) Aranyos, egyszer nézhető romantikus  vígjáték volt az ügyeletes germán szívtipróval, Til Schweiger-r el, aki egyébként egész jól játszott. De ami a legjobban tetszett hogy találtam egy nagyon hangulatos kis külvárosi mozit. Alapból csak azért keresgéltem a neten mert el akartuk kerülni a hétvégi multiplexes tömeget meg a méregdrága jegyárat, de abszolút bejött a hely mindkettőnknek. Az előtérben hangulatos kis kávézó, a nézőtéren pedig nem ülések voltak hanem nagy, többszemélyes fotelek.
Tegnap pedig színházba mentünk, igyekszünk kihasználni az ajándékjegyeket amiket a várostól kaptunk. A változatosság kedvéért itt is egy romantikus vígjáték ment. Három pár akik együtt nyaralnak, elkezdenek egymással kavarni...párcsere meg minden. :) Szóval kis időbe biztos beletelik míg egy ekkora heteró dózist kiheverek mint aminek az utóbbi pár napban ki lettem téve! :D
Pénteken voltam a lassan már szokásommá váló külföldi talin. Most ott volt Maureen is, az indonéz lány, gyakorlatilag egész este vele beszélgettem. Háth, elég nehéz eset a hölgyike. Külsőleg és belsőleg is rendkívül bájos, nagyon szeretem vele tölteni az időt és azt is egyértelműen érzem hogy ő is szeret a közelemben lenni, de tekintve hogy még ő maga sem tudja pontosan mit akar, elég nehéz közel kerülni hozzá és hatalmas adag kezdeményezésre van szükség ha az ember szeretne bármi komolyabbat tőle... a kezdő lányokkal gyakran ez a probléma; akárhány évesek is, néha úgy viselkednek mintha kiskamaszok lennének, márpedig nekem per pillanat nagyon nem erre van szükségem, épp ellenkezőleg. Azt hiszem, mindenkèppen egy határozott szemèlyisègre lenne szüksègem , aki…hogy is mondjam…nem vesz el az embertől ennyi energiát.  *femi sóhaj*  :)
Egyébként tényleg kár. Ahogy ott ültünk ketten a sarokban, egyszer csak odajön az egyik lány és spontán megkérdezi hogy együtt vagyunk-e. Mire Maureen: neeem, dehogy!!! Namost ez a heves tiltakozás vagy azt jelenti hogy nagyon nem tetszik neki ez a gondolat, vagy épp ellenkezőleg...esküszöm mint az oviban! :))

Kb. Kèt hete, ahelyett hogy a hetek óta tomboló jó időt èlveztem volna odakint, egy meleg lánnyal chateltem aki a szomszèd városban lakik. Felajánlotta hogy megmutatja a környèket, ùgyhogy valamikor a hétvégén találkozunk. Majd mesèlek… :)

Ennek a kèpnek az ègvilágon semmi köze nincs ahhoz amit ma írtam, de annyira kedves hogy muszáj volt idetennem. :)