Zöld erdőben jártam, piros tojás láttam... :)) Remélem mindenki élvezi a jó időt, annak ellenére, hogy a mai napra hideget mondtak és esőt, itt egyenlőre hét ágra süt a nap és klassz idő van. És ez így is illik húsvétkor.:)

Azért jelentkeztem be, mert voltam a héten egy műhelybeszélgetésen, ami eléggé felkavart, még mindig a hatása alatt vagyok. Van egy gyermekvállalásos beszélgetéssorozat, egy meleg szociológussrác és egy hetero szociológuslány szokta tartani, nem is tudom milyen időközönként. Ez volt az ötödik alkalom, én már többször is készültem elmenni, de most voltam először. Egy ismerős szólt rám, hogy most is lesz, egy fiúpárt hívtak meg akik béranyával vállaltak gyereket. Mivel nem tipikusan lányos a téma gondolkoztam, hogy elmenjek-e egyáltalán, végül is odamentem és nagyon nem bántam meg, eszméletlenül érdekes volt. Mindig is tudtam, hogy a fiúknak nehezebb dolguk van, mint nekünk, de eléggé megrázó volt első kézből hallani, mi mindenen kellett keresztülmenniük. 

A férfi aki a biológiai apa lett 41 éves, a párja egy tizessel fiatalabb. A pasi először örökbe szeretett volna fogadni, erre elméletben egyedülállóként joga is van, elment hát szépen a a Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz, beadta a kérvényt, majd jött az alkalmassági felmérés a pszichológussal. Azonnal elkezdte feszegetni, miért akar egyedülállóként gyereket vállalni, és annak ellenére, hogy a férfin sztem egyáltalán nem látszik a szexuális beállítottsága, a dörzsölt hölgy rákérdezett, van-e párja és a párjának mi a neme. Ő pedig úgy döntött nem hazudik és megmondta, hogy egy fiúval él együtt. Innentől kezdve homokszem került a gépezetbe, nagyon nem akaródzott nekik tovább foglalkozni vele. Pl. a pszichológusi elbeszélgetés úgy van meghatározva, hogy ha egyértelműen alkalmas vagy, akkor csak egyszer kell elmenned, de ha valami nem tetszik nekik, akkor még max. háromszor visszahívhatnak, aztán dönteniük kell. Na hát őt be is hívták négyszer, utoljára még a párjának is be kellett mennie. A másik lépcső egy környezettanulmány lett volna, mikor megnézik, hova fog kerülni a baba, és annak ellenére, hogy a hapsi még azt is felajánlotta, autóval hozza és viszi az illetőt, nem nagyon akaródzott nekik kimenni hozzájuk. Miután végül keresztülvánszorgott az összes lépcsőn, annak ellenére hogy megvoltak a papírjai, a gyámügy csak hosszú hónapok után és nyomás hatására adta meg neki a végső határozatot, hogy kaphat gyereket. Annyira lassan ment az egész és úgy érezték annyi akadályt gördítenek az útjukba, hogy végül letettek az adoptációról.

Erről az örökbefogadás témáról egyszer majd szeretnék bővebben írni, most csak annyit, hogy ez az egész nagy valószínűséggel azért történt, mert egy férfiról van szó, illetve mert bevállalta előttük, hogy homó. Én jópár egyedülállóról hallottam aki kapott gyönyörű, egészséges babát, és habár tény, hogy ők hölgyek, de minden kedves olvasómnak akinek ilyen tervei vannak, nemtől függetlenül azt tanácsolom, hogy ettől a sztoritól ne ijedjen meg, én már rengeteg sikertörténetet hallottam, van értelme belevágni.

De vissza a fiúkhoz. Szóval ezután elkezdtek keresni egy lánypárt, akivel esetleg együtt vállalhatnának babát, és találtak is egy párocskát akik szimpatikusak voltak nekik, de kicsit naívan úgy képzelték mint az amcsi filmekben, hogy majd egy nagy ikerházban együtt fog lakni a két pár és majd boldogan együtt nevelgetik a purdét. A férfiak viszont tudták, hogy ez a valóságban nemigen szokott működni. Illetve a lányokkal úgy általában még az is volt a gond, hogy mindegyikük vasárnapi apukát keresett, ők pedig szerették volna maguk felnevelni a gyereket.

Ekkor döntöttek úgy, hogy keresnek egy béranyát. Először is le kell szögezni, hogy a béranyaság Magyarországon nem legális, gyerekkereskedelemnek minősül! Emiatt a beszélgetés során volt több olyan pont is amit nem szerettek volna részletekbe menően kifejteni, nehogy bajuk származzon belőle. A pasi már volt pár éve egy olyan weboldalon, ahol meddő párok kerestek béranyát, de mikor feltette a hirdetését, hogy meleg pár is looking for a surrogate, a heterók közölték vele, hogy takarodjon a sunyiba. Most is megpróbálkozott, és valószínűleg a gazdasági válság hatására rögtön kapott is öt ajánlatot az ország különböző pontjairól. Mindegyik hölggyel találkoztak. Képzeljétek, volt olyan nő aki gyakorlatilag abból él, hogy jó pénzért már többször is szült gyereket olyan pároknak akiknek nem lehetett saját. Végül egy fiatal lány mellett döntöttek aki rögtön teherbe is esett. A terhesség messze nem volt kellemes, a csaj újabb és újabb dolgokat követelt tőlük azon felül, amiben eredetileg megegyeztek. Amerikával ellentétben, ahol egy béranya ha akarja használhat donor petesejtet, így ő tényleg csak az a személy aki kihordja a babát, hazánkban gyakorlatilag lehetetlen petesejtet szerezni, úgyhogy a gyerkőc az ő gyermeke is volt, ezért végig azon aggódtak, hogy megkapják-e tőle miután megszülte. A lány hazudott is nekik pár dologban, pl. a korát illetően, ugyanis idősebbnek mondta magát mint amennyi. Kiderült, hogy mikor teherbe esett mindössze 19 éves volt! Aztán azt is állította, hogy szingli, pedig volt pasija, úgyhogy valszeg csak a szerencsének köszönhető, hogy a gyerkőc ténylegesen a meleg férfi gyermeke lett. Néha ugráltatta őket, néha pedig eltűnedezett napokra, amitől a frász törte ki őket. Azt hiszem a sztori csúcspontja, hogy mikor elmentek az első ultrahangra, a doki első mondata ez volt: 'Bakker, ez a héten már a harmadik ikerterhességem!' :O A kiscsaj akkor szólt, hogy az ő családja tulajdonképpen tele van ikrekkel, úgyhogy nem csodálkozik. Mivel a fiúk egy babára készültek, kérték hogy vesse alá magát egy úgynevezett szelektív abortusznak, ahol az egyik magzatot biztonságosan eltávolítják a másik mellől. A lány addig húzta az időt, hogy kicsúsztak ennek a lehetőségéből, aztán pedig közölte velük, hogy ha két baba lesz, akkor a megbeszélt összeg is X2! Ezzel persze a pasik nem értettek egyet.

A történetet lezárva; a fiúknak most van egy egészséges kisfiúk és kislányuk. :) A biológiai apa alapból bekerült a babák születési anyakönyvi kivonatába, már ők vitték haza őket a kórházból, később pedig apasági pert indított, ahol neki ítélték a srácokat azzal a feltétellel, hogy valami minimális időt biztosítson az anyának a láthatásra, de ez csak  formaság volt, mert a nő azóta sem kereste őket, annak ellenére hogy nekik nem lenne ellenükre, ha tartaná a kapcsolatot velük. Vicces volt, hogy a két pasi, akinek még az életben nem volt újszülött a kezében hazaért a kórházból a két alvó csecsemővel, és pánikszerűen elkezdték hívogatni az ismerősöket, hogy Jesszus! ezek mindjárt felébrednek, mit kell velük csinálni! :D Mindenesetre azt mondták sok a támogató barátjuk és a fiatalabb srác anyukája is sokat segít, ott van a gyerekeknek mint anyakép.

Összegezve szerintem ez egy sikertörténet, hiszen megkapták a gyerkőcöket, de a férfi elég frusztráltnak tűnt Magyarországgal kapcsolatban, azt mondta, ebben az országban nem valószínű, hogy még egyszer belevágna ilyesmibe, hatalmas volt a stressz hogy övék lesz-e a két baba, keveredtek megalázó helyzetbe is. Képzeljétek, majdnem elsírta magát a hapsi mikor arról beszélt, hogy buzizták már le többször is... Amerikába szeretnének kimenni, mert a srác volt kint látogatóban San Francisco-ban és látta azt a kánaánt ami kint van. Ehhez nekem annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy azért ha az ember hideg fejjel végiggondolja a dolgot, rá fog jönni, hogy itthon mindenképp olcsóbb gyerekhez jutni. Az lehet, hogy a surrogate megkopasztotta őket, de odakint még többet kellene leperkálniuk a hölgynek. Az összes orvosi eljárás is összehasonlíthatatlanul drágább nyugaton. A srác mondta, ő még nem tett le az örökbefogadásról, nos odakint azt is olyan ügynökségek intézik, akik valószínűleg legalább annyira meg fogják sápolni őket, mint a béranya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy külföldi állampolgárként minden adminisztratív dolog mennyivel nehezebben megy! Szóval én laikusként minden olyan olvasómnak aki szülővé szeretne válni azt tanácsolnám, először próbálkozzon itthon, elvileg olcsóbb/egyszerűbb, aztán ha nem megy még mindig el lehet innen menekülni...

A srácok mondták, hogy a sok barát ellenére hiányzik nekik egy kör meleg szülőkkel, ahova eljárhatnának. Nemigen ismernek hasonszőrűeket, pedig nem csak fiúkkal, meleg anyukákkal is próbáltak kapcsolatot felvenni, úgyhogy ha van olyan gyerekes olvasóm aki szeretne megismerkedni velük, esetleg megejteni egy play date-et az ari gyerkőceikkel, az írjon nekem priviben és megadom a nevüket.

Nagyon kellemes Húsvétot kívánok mindenkinek fincsi sonkával és kevés locsolkodóval! :))